Nyíri Eszter Stiga vagyok, diplomás óvónő, amatőr író.


Ez a történet Anne-ről, egy örök álmodozó, folyton nyüzsgő fiatal nőről szól, aki belevág az ismeretlenbe, hogy meghódítsa magának az egész világot, vagy legalább a boldogságot és az igaz szerelmet megtalálja.


Vajon valóra válthatja az álmait távol az otthonától, miközben az élet számtalan akadályt és buktatót sodor elé?!


„Kicserélt névvel ugyan, de rólad szól a mese.”

/Horatius/



A történet másik fontos szereplője Claire, aki Anne legjobb barátnője.

Az ő mindennapjait Abynél olvashatjátok:

http://franticlove-abigel.blogspot.com/

A két mese szorosan összekapcsolódik, és csak együtt élvezhető igazán!

Jó olvasást, keltsük életre a mesét!



2010. augusztus 7., szombat

PROLÓGUS - Once upon a set...



Prológus – Once upon a set…




„…húzd közelebb a széked a szakadék széléhez és elmondok egy történetet.”
/F. Scott Fitzgerald/




Kilépett az ajtón. És felénk nézett… már megint. Én pedig éreztem, hogy a szívem kihagy egy ütemet.
Nem igazán értettem, hogy ez a sok őrült tini-lány hogy bír visongani… nekem egy hang sem jött ki a torkomon, mikor ilyen közelségbe kerültem Hozzá. A jelenléte elnémított újra és újra. Lassan már két hete.

Az első nap még nem tudtam, mit keresek egy tér legszélén, az útpadkán állva, mikor nem is biztos, hogy láthatjuk, és igazából nem is érdekel ez az ember. Aztán minden megváltozott, pár nap múlva pedig már az utcán töltöttem a jéghideg pesti éjszakát Miatta, mint valami hajléktalan.
Az volt életem egyik legfurcsább éjszakája. Ahogy a hideg áprilisban fagyoskodtunk, teljesen rezignáltan, teljes nyugalomban, csak hogy 50 méternyire láthassuk Őt. Hihetetlen mennyire ökrök voltunk… de kitartó ökrök.

A jelenés pár másodpercig tartott csak. Intett egyet, gyorsan beszállt a kocsiba, és már robogott is tovább. Egy fél pillanat… talán egy egész. Ennyit kaptunk Belőle most, utoljára.

Furcsamód én nem éreztem annyira erősen azt a csalódottságot, ami elöntötte a többieket. Megpróbáltam inkább a szép dolgokra emlékezni: ahogy teljesen sokkolva visszaintegetünk Neki a lehúzott ablakú Mercédeszbe, ahogy hajnalban elköszön tőlünk, ahogy kora reggel felénk biccent. Apró kis mozzanatok csupán, de talán nekünk, kifejezetten nekünk szóltak, és ez melengette most a lelkem.

Persze a racionális-énem, ez a gonosz kis belső hang folyamatosan azt skandálta nekem, hogy nem, ez nem lehet igaz, csak tévedsz… tévedtek mindannyian. Én pedig hajlamos voltam elbizonytalanodni, és hinni neki. A teljes bizonyosság hiányában könnyen meg tudott győzni.


Azt hittem, hogy pár nap, esetleg hét után lenyugszunk majd, de az őrület kitartott. Mindig volt valami apróság, ami újra felszította a tüzet, amikor már hamvadni kezdett, mintha csak a parázsra jól égő, száraz fát dobnának.
Ő lassanként egyre közelebb került hozzánk úgy, hogy talán a létezésünket sem sejtette…



--*-*--



Az utolsó, mindent eldöntő lépést volt a legnehezebb megtenni. A rengeteg tervezgetés, álmodozás mind nagyon szép volt, de az élet, a valóság valahogy folyamatosan visszatartott. Mintha csak egyetlen célja lenne az Univerzumnak, mégpedig az, hogy ebben a poros, számomra idegen és érthetetlen országba ragadjak, ahová úgy éreztem, nem tartozok… nem tartozhatok.

Mindig figyeltem az emberek arcát, amikor tömegben voltam. A legtöbben csak elkeseredettség és reménytelenség volt látható. Megannyi ráncos vonás, megannyi szomorúsággal teli, megfáradt szempár. Cél és jövő nélkül.
Én nem akartam így végezni. De az indák folyton beszőttek, körém fonódtak és igyekeztek a föld mélyébe olvasztani, hogy soha ne tudjak kitörni.
Küzdöttem ellene, hogy nehogy magába szippantson az ingovány, de rettegtem, hogy nem leszek elég erős, és feladom a harcot.

Aztán az utolsó előtti pillanatban egy reménysugár érkezett felém, hogy nem lehetetlen a cél, nem csak egy meg nem élhető álom. Ha másnak, a legjobb barátnőmnek sikerült, akkor nekem is menni fog.
És végül megtettem azt az utolsó lépést… elszaggattam ezernyi nem elég erős indát, amik már nem tarthattak vissza, és kiléptem a végtelenbe. Egy új, talán szebb világ felé. A remény újra fellobogott a lelkem legmélyén…

Most pedig itt ülök a kicsit rozoga ágyon, egy kicsit rozoga szobában, körbevéve két bőrönddel és egy kisebb kartondobozzal. Ez minden, amit magammal hoztam… és az álmaim.
Minden többi holmi és teher, ami csak leláncolt volna, a régi otthonomban pihent, lelakatolva, lezárva.

Már rég neki kellett volna állnom, hogy kipakoljak, de nem volt hozzá elég erőm. Még kellett pár perc nyugalom, csend, mielőtt belevágok életem új szakaszába. Nem tudom, miért húztam az időt, amikor már rég az úton voltam.

Talán itt végre nem leszek örökös harcban az élettel… nehéz lesz ellenállni a küzdésnek, de a remény hal meg utoljára.









_@/"

12 megjegyzés:

  1. Szia!
    Úgy vártam már ezt a blogot :D
    A dizájn csodálatos, nagyon ügyesek vagytok.

    A történet eleje igen csak ismerős :D
    Izgatottan várom a folytatást, hogyan is alakol Anne élete :)
    Puszi

    VálaszTörlés
  2. Drága Stigu!

    Nagyon vártam már ezt az új történetet, hisz már annyit hallottam róla.
    Tudtam, hogy ez is remek lesz, és így is van.
    Nagyon szeretem olvasni a történeteidet, olyan gyönyörűen fogalmazol.
    Nagyon jól leírtad, ahogy kialakul Anne-ben a rajongás. Kiváncsian várom hogy alakul Anne új élete. Várom a folytatást. A dizi nagyon jól sikerült.

    Puszi: Judit

    VálaszTörlés
  3. SZIA!
    Ez olyan furcsa!Nem is tudom,hogy fogok HSZ-t írni.Egy részét már leírtam Abynél.Pedig tudom TE másként mesélted/írtad le.Húú! kifúrja az oldalamat a kíváncsiság!Nagyon várom a folytatást! Mi lesz ebből.....?KÖSZI!zsuzsa

    VálaszTörlés
  4. Atyus!
    Neked külön köszönet.
    Nagyon szuper a dizi! A színek,a képek. Olyan más, hogy ismerem a Lányokat,IGEN!ez Stigu!
    KÖSZI!zsuzsa

    VálaszTörlés
  5. Szijja Stigu!
    Jöttem ide is komizni. Nagyon várom a folytatást. Remélem nem gond, hogy elneveztem "dupla dinamit"-nak a két történetet. Azt hiszem, remélem, nagyot fog robbanni. :)
    Szuper lett a prológ mindkettőtöknél! :)
    Tetszik, hogy már most ennyire megvan a párhuzam. Nagyon várom, hogy fognak majd összegabalyodni a szálak!
    Sok sikert hozzá Nektek!
    Puszi:
    Atyus

    U.I.: Anyu, köszi a bókot! <3

    VálaszTörlés
  6. Kedves Stigu!
    Bevallom, hogy eddig a zombis novellám kívül - amihez még mindig lógok egy komival - semmit sem olvastam tőled.
    Viszont amikor Aby először megemlítette, hogy milyen történetet szeretnétek írni, azonnal elhatároztam, hogy mind a kettőt olvasni fogom.

    Nem csalódtam benne, szuper lett már a prológus is. És bár a két színész közül Taylort jobban kedvelem, azért még töretlen lelkesedéssel fogom olvasni a történeted.

    Remélem hamarosan jönnek a fejezetek is belőle!

    Puszi: Nóri

    P.S: Lila dizi *.* (L)

    VálaszTörlés
  7. hali:D

    új vagyok még nálad,bár az FM-et már majdnem befejeztem(ahhoz is kapsz majd komit),de Aby főblogján láttam az új bejegyzést,miszerint új blogok indulnak.Azonnal rákattintottam,mert tudom,hogy ami nála található,az mind nagyon izgalmas.Követni fogom ezt a blogot is,mert annyira tetszik,ahogy írsz/írtok,hogy nem tudok leállni:D:D
    Sok sikert hozzá,és mostmár nálad is rendszeresen jelentkezem kommentekkel,ha megengeded:)
    puszi:Mse07

    VálaszTörlés
  8. Sziasztok!

    Nagyon örülök, hogy már a prológushoz ennyi vélemény érkezett, ez nagyon jól esik és melengeti a lelkem :D

    Örülök, hogy mindenkinek tetszik a dizájn, örök hála érte Atyusnak!  Nagyon szépre megcsinálta, és (akkor még) látatlanban is nagyon jól eltalálta, hogy milyen vagyok.
    A folytatás érkezik, amint lesz időm megírni. :D


    A dupla dinamit nagyon találó rám, én is remélem, hogy nagyot fog szólni 

    A komment-írás pedig nem megengedett, hanem KÖTELEZŐ! :D

    A következő fejezet egyszer csak érkezik; egy rész már megvan, de elég sok minden felgyűlt most nálam, úgyhogy nem tudom most így hirtelen megmondani, hogy pontosan mikor jön az első rendes fejezet. Abban már eseménydússág lesz :D


    Pusz: Stigu _@/”

    VálaszTörlés
  9. Szia Stigu!

    Jól indul a sztori.
    Sokat sejtet már az indulás is, kíváncsian várom, hogy folytatod.

    Puszi

    VálaszTörlés
  10. Szia!

    Hamarosan érkezik a folytatás is végre :)

    Pusz: Stig _@/"

    VálaszTörlés
  11. Szió!
    Bár már volt szerencsém olvasni a sztorit amikor Nálad voltam , azért szeretném elmondani, hogy nagyon tetszett. Különösen, mert könnyed, nincs benne semmi sallang, és Anne szimpatikus karakter.
    Várom a folytatást, puszi, Saccka

    VálaszTörlés
  12. Szia Sacc!

    Örülök, hogy írtál, és hogy neked is tetszik a történet :) Főleg, mert a te véleményedre különösen sokat adok. :D

    Igyekszem ezt a könnyedséget megőrizni majd a végéig, bár lesznek benne nagyon mély, érzelmes, komoly dolgok is, ha végre beindul a banzáj :))

    A folytatással igyekszek.

    Pusz. Stig _@/"

    VálaszTörlés